A Magyar VADÁSZLAP 2018-as évi, augusztusi lapszámában megjelent írásom: Minden kutyatulajdonos számára a saját kutyája a legszebb, a legjobb, a legokosabb. Ilyen felfogással hamar eljuthatunk arra a pontra, hogy milyen jó lenne, ha kedvencünknek kölykei lennének, hiszen azoknál nincsen aranyosabb. Eszünkbe juthat az is, hogy ezeket a géneket muszáj továbbadni, mert úgy mások életét is bearanyozza egy olyan társ, mint a miénk.
Ám, ha kicsit utána olvasunk, hogyan is lehet tenyészteni, rögtön rájövünk, ez korántsem ilyen egyszerű. A jog- és tenyésztési szabályzatok az utóbbi évtizedben teljesen megváltoztak, jóval szigorúbb követelményrendszernek kell megfelelnünk, ha kiskutyákat szeretnénk. Ezek a szabályok nem azért jöttek létre, hogy megnehezítsék a tenyésztők életét, hanem azért, hogy a Magyarországon tenyésztett kutyák minősége világszerte elismert lehessen. Tenyésztőnek nevezhetjük azokat, akik valamelyik nemzetközi tenyésztési szervezetnél (például Nemzetközi Kinológiai Szövetség – FCI) regisztrált kennel névvel rendelkeznek, és a tenyésztési előírásnak megfelelő, származási lappal rendelkező kutyákat tenyésztenek. Azokat, akik ezeknek nem felelnek meg – függetlenül attól, hogy egy vagy több száz almot hoznak létre – szaporítóknak nevezzük. A törzskönyv nem egy luxuscikk, vagy a sznobság jele, hanem egy biztosíték arra, hogy minőségi, egészséges, fajtatiszta kutyánk van. Törzskönyv nélküli egyedek nem minősülnek fajtatisztának, csak a fajtajelleget hordozó keveréknek. A tenyésztés célja az, hogy generációról-generációra egyre jobb és jobb egyedek szülessenek, megfelelve a fajta minden kritériumának, legyen szó küllemről, munkaképességről vagy temperamentumról, hiszen ezek hármasa adja a fajta egészét. Sokat hallani azt a kifejezést, hogy egy fajta túltenyésztett, és a fajtatiszta kutyák nem egészségesek. Valóban rengeteg olyan esetet látni, ahol egy adott tulajdonság miatt a fajta teljesen más képet mutat, mint évtizedekkel ezelőtt. Ám ennek nem feltétlenül kell így lennie, hiszen minden kutyafajta egy bizonyos céllal jött létre, és a leírások, azaz standerdek úgy íródtak, hogy erre a célra a legalkalmasabb egyedet mutassák be. Egy tenyésztőnek ez a standard az útmutató, ami szerint az adott fajtát tenyésztenie kell. A tenyészegyedeket ennek megfelelően kell kiválasztania, ami persze nem egyszerű, hiszen tökéletes eb nincs. Nem elég, hogy a kutyánk megfelelően dolgozik és rendkívül hasznos vadásztársunk, de vajon megfelel a küllemi és egészségügyi feltételeknek is? Persze, bátran mondhatjuk, hogy a kedvencünk makkegészséges, soha nem volt beteg még, ám ez nem jelenti azt, hogy nem hordozója egy olyan betegségnek, ami nála sosem, vagy csak idős korában fog jelentkezni, de a kölykök életét megkeseríti. Ezért is fontos a törzskönyv, amiben minden felmenő visszakövethető, láthatóak az egészségügyi szűrések, kiállítási és munkaeredmények. Természetesen előfordul, hogy a kutyánk, aki egy jó kennelből származik, mégis beteg lesz, ám sajnos a genetika rejtelmeit a mai napig nem teljesen ismerjük. Ez a kockázat csökkenthető, ha olyantól vesszük meg a kiskutyánkat, akinek nagy tudása van az adott fajtáról, és ismeri a saját kutyáinak vonalait, ezek kockázati lehetőségeit, hiszen ez mindenhol előfordul. A kérdés az, hogy ezekkel kapcsolatban becsukjuk-e a szemünket, és nem veszünk róluk tudomást, vagy megpróbáljuk elkerülni és tudatos szelekcióval megszüntetni az adott gondot. Mielőtt kiskutyák születését tervezzük, ismerjük meg a saját fajtánkat, milyen egészségügyi kockázatok merülnek fel, kérjük ki az eredményes tenyésztők véleményét, látogassunk el rendezvényekre és keressük fel a fajtagondozó szervezeteket, tájékozódjunk a tenyésztési feltételről. A kutyatenyésztés nem való mindenki számára, rendkívül idő és energiaigényes. Nem mellesleg anyagilag akárhogyan nézzük, nem kifizetődő, hiszen a versenyek, egészségügyi szűrések, megfelelő táplálás, mind a szuka, mind a kölykök számára igen költségesek. Gondoljuk át terveinket, lehet, egy család életét keserítjük meg rossz döntésünkkel.
0 Comments
Kutyával futni hatalmas élmény, ehhez kétség sem fér... Azonban a kutyánk egészsége érdekében fontos betartanunk pár alapszabályt. Kezdjük a jelenleg legégetőbb témával, a meleggel: Mi, emberek nehezen viseljük a meleget, még úgy is, hogy egy csodálatos "berendezéssel" látott el minket az evolúció, Teremtő, ki, miben hisz. Az izzadással, mely mozgás közben is képes minket hűteni. Azt hiszem, az köztudott, hogy a kutya, ahogyan az állatvilág legtöbb faja nem tud teljes testfelületén izzadni - kivételt képez erre a Xoloitzcuintli, avagy mexikói kopasz, akik képesek verejtéket termelni. Anno a Fekete Kontinens lakói úgy szerezték napi betevőjüket, hogy addig kergették a növényevő állatokat, amíg kimerültségben összeestek. Tehát kedvencünk sokkal hamarabb képes hőgutát kapni, mint mi magunk. A kutyák tűréshatárát természetesen nagyban befolyásolja az anatómiájuk, egyéni toleranciájuk, valamint betegségeik (melyek lehetnek szervi problémák vagy fertőzések). Izgalmi állapotban is sokkal hamarabb elkezdhet lihegni, ha ez meleggel, és kevés folyadékbevitellel párosul, hamar bajuk eshet, ugyanis a garatban ödéma keletkezhet a heves lihegéstől, beduzzadhatnak a Morgagni-tasakok, melyek elzárják a légutat, így fulladást okozhatnak. Éppen ezért a Szánhúzókutyasport Világszövetsége (IFSS), szigorú határokat húzott, mikor, milyen távon lehet versenyezni. Canicrossozni, azaz kutyával futni maximum 85 százalékos páratartalom mellett, 18-25 fok között, maximum 2 kilométeres távon lehet, míg e fölött nem szabad a rendezvényt megtartani. Soknál látom, hogy lenyírják nyáron a blökit. Ezzel lehet megnyugtatjuk lelkünket, hogy könnyebb lesz nekik. Nem. A bunda nem csak melegít, de szigetel is, azaz nyáron "hűt". Arról nem is beszélve, egy duplán strukturált szőrt egy életre tönkreteszünk a nyírással, utána egy vattás, puha bunda nő vissza, ami ellenben olyan mintha becsomagolnánk magunkat vattába. Nem levegőzik, bepállik, melegít. Az, meg, hogy tud fürdeni futás közben.. hát, nekem anyukám mindig azt mondta, felhevült testtel be ne menjek a hideg vízbe. A kutya keringése és hasonlóan működik, tehát nem, nekik sem tesz jót. Lehet nem kap hőgutát azonnal a kutyánk, de biztosan leterheli a szervezetét, ami hosszútávon problémákhoz vezet. Felszerelés Nagyon fontos a megfelelő hám, póráz kialakítása, hogy ne nyomjon rossz helyen, mert nem csak rossz érzés, de ez is EÜ károsodáshoz vezet hosszútávon. Kifejezetten húzóhámnak minősül a Musher, Non-stop, ZeroDC. Hazánkban ezek azok a márkák amik kaphatók, és specifikusan futáshoz lettek kitalálva. Szabadlábon... Sokak nem tesznek pórázt, hámot, nyakörvet a kutyájukra, hanem elengedik, és úgy futnak velük. Ha lakott területen futsz így, győződj meg, hogy nem akadályozol mást. Se kutyást, sem nem kutyást. Nekem egy csupaszív goldenem van, de agygörcsöt kapok attól, hogy mindenféle Buksikák odarohannak hozzánk. Nem biztos, hogy minden kutya barátkozni akar. Futóként pedig gyűlölöm, hogy a Szigeten pl. esnem kelnem kell az összevissza mászkáló kutyákban Ha pedig terepfutó vagy, könyörgöm, NE engedd el a kutyád. Nem csak azért, mert jogszabálysértés, hanem mert más élőlények életét kockáztatod, a saját kutyádé mellett. Buksi lehet megkerget egy őzikét pár percig, aztán visszajön, de tudod, hogy az az őzike lehet, hogy 100 méter múlva holtan esik össze a stressztől? Vagy elvetél? Vagy szimplán nekiszalad egy fának, és úgy töri ki a nyakát? Vagy tudjátok-e, hogy most van tele minden őzgidákkal, szarvasborjakkal? Ha a kutyusotok csak megszagolja, már otthagyja majd a mami. És éhen hal. A vaddisznókról ne is beszéljünk, azok az év minden szakaszában nagy veszélyt jelentenek egy csatangoló Buksinak. Egyébként pedig ajánlott felvenni a helyi vadásztársasággal a kapcsolatot, és informálódni, mikor, hol vadásznak. Ugyanis vadászterületen fogunk futkározni, könnyítsük meg mindkettő fél helyzetét. Ha már terep... Aszfalton ne futtassuk őket, picit se. Az ízületeket rendkívül igénybe veszi, nagy problémákat okoz. Melegben pedig egyenesen égési sérüléshez vezethet pikkpakk. Kor
Egy éves kor előtt NE vigyük magunkkal őket, még kocogni sem, utána szépen lassan szoktassuk őket a mozgáshoz. Fejlődő szervezet, hadd mozogjon annyit, amennyi neki jólesik. Persze, nagy a mozgásigény, meg szeret velünk jönni, aztán később vakarhatjuk a fejünket a diszplázia miatt. Érdemes a terhelés megkezdése előtt egy DP szűrést csináltatni egy specialistával, aki az eredmények függvényében tanácsokkal tud ellátni, milyen sportok lesznek megfelelőek. Én kölyökkorban nagy hangsúlyt fektetek az ízületvédelemnek, ezért MSM, kollagén és zöldkagyló trióval támogatom a blökiket, felnőttként pedig Sprint-R-t kapnak. Egy mentes eredmény sem garancia semmire, ugyanis a szalagok terhelhetősége nem ettől függ. |
Archives
June 2021
Categories
All
Kedvenc blogok: |